3. tétel: Bessenyei György

-        A Nyírségben született nemesi családban

-        A sárospataki kollégiumban tanult

-        14 éves volt, mikor apja kivette az iskolából

-        Házitanító foglalkozott vele, de saját bevallása szerint öt évig csak hevert

-        1765-ben Bécsbe került Mária Terézia testőrségébe

-        Itt művelte magát, és írni kezdett

-        1771-72-ben már ismert szerzőnek számított

-        Orczy Lőrinccel és Barcsay Ábrahámmal barátságot kötött

-        Bekerült Kollár Ádám Ferenc szűk baráti körébe

-        1773 elején elhagyja a testőrséget, és a hazai protestánsok őt teszik meg bécsi ügyvivőjüknek

-        Akadémia-alapítási terve csődöt mondott

-        Hogy Bécsben maradhasson, 1779-ben katolizál

-        E lépését élete végéig súlyos tévedésnek tartja

-        Mária Terézia könyvtári állást adományoz neki, amit 1780-ban II.József megszüntet

-        Bessenyei visszavonul birtokaira

-        1811-ben Bakonszegen éri a halál

Filozófusi pályakezdés – költőként:

-        1772-ben jelent meg: Ágis tragédiája, Hunyadi László tragédiája

-        E korai művekben szólal meg először a nyilvánosság előtt is a reformokra törekvő, felvilágosult nemesség hangja

-        1772-ben megjelent első két kötetéhez toldalékokat csatolt, melyekben korábban írott verseit jelentette meg

-        Ezekben a korai versekben tűnik fel először a hagyományos erkölcstani nézetek filozófiai alapjait támadó gondolat: az emberi test meghatározottságának a tézise

-        A lélek a testnek, a testi érzékenységnek a rabja!!!

-        A sztoikus jellegű erkölcstani gondolkodás ellen lázadt

-        A Lélekrül: 300 soros verses értekezés

-        Az embert egy önmaga örömszerzésére törekvő gépezetnek fogja fel

-        A lélek tehát nem engedelmeskedhet emberi eredetű törvényeknek

-        Gondolatmenete: az embert a vére, azaz szenvedélye, indulatai vezérlik, a vér mozgásában pedig a természet ereje nyilatkozik meg, a természetnek pedig maga a teremtő szabta meg törvényeit

-        „Természet, Isten vagy, hogy törvényt parancsolj?”

-        Ha a testi meghatározottságú ember hogyléte kizárólag a külső dolgoktól függ, boldogsága is csak a külvilág jelenségeiből eredhet

-        Ezeket a tételeket egy vallásos világkép keretei között gondolta el: a természet érzékeinkben feltáruló szépsége és rendje igazolhatja egy isteni terv létét Þ A Tiszának reggeli gyönyörűsége

-        Ám, ha a természet szépsége és rendje igazolja is ezt a nagy harmóniát, az emberek világának zűrzavara mély kételyeket ébreszt

-        Korai verseinek gyakori motívuma: a „minden”, az „egész Világ” egy törvényének megismerése utáni vágy

-        Probléma: ha a bűnös ember a természet törvényeinek van alávetve, a természetet pedig az Isten irányítja a maga törvényeivel, akkor e helyzet logikája a teremtőt vádolja az erkölcsi világban tapasztalható zűrzavarért

-        A rosszért tehát Isten felelős

Politikai dilemmák – tragédiák által elbeszélve:

-        Bessenyeit politikai kérdések is foglalkoztatták, melyek előterében a magyar nemesség érdekei és Mária Terézia kormányzása közötti feszültség állt

-        Bessenyei baráti köre ellenségesen tekintett a királynő politikájára (pl. a jobbágyvédő rendelkezések miatt)

-        Bessenyei színművei arra utalnak, hogy ő nem áll egyértelműen szemben az udvari politikával

-        A Hunyadi László tragédiájának, Ágis tragédiájának és a Buda tragédiájának cselekménye udvari világban játszódik, ahol az uralkodót a derék alattvalóval gonosz tanácsosok ármánykodása állítja szembe

-        Bessenyei nem az elzárkózás attitűdjét képviseli, hanem királyi hatalom és az alattvalók közötti kapcsolatfelvétel lehetetlenségét panaszolja

-        1772 – Ágis tragédiája: tragédiáját a királynőnek ajánlotta

-        A tragédia hősei nemesi allűrökkel, a vitézi becsület és hírnév értékeit őrizve küzdenek egy királyi hatalom ellen, s amiért küzdenek, az mély rokonságot mutat Mária Terézia belpolitikai célkitűzéseivel

-        Tragédia formájában előadott politikai javaslat ez, de nélkülöz minden realitást

-        A mű ifjú lázadói szerint a hatalom a népen nyugszik, s a fejedelem uralkodásának célja a nép szolgálata

-        Leonidas szerint a királyi hatalom lényege az, hogy Istentől származik

-        A tragédiának ez a konfliktusa hamar megoldódik, Leonidas elismeri a lázadók nézeteit, a feszültség mégsem oldódik meg

-        A hősök a természet, igazság, isten nevében, a közjóért cselekszenek

-        E művel megszületett a felvilágosult nemesi reformer ősmintája, az az embertípus, melyre meghatározó szerep vár az elkövetkezendő évtizedekben

-        Az Ágisban a 2000 sorból 300-ban az istenekről és a természetről elmélkedik

-        A szereplők sorsuk tanulságait általános emberi sorsként értelmezik, és sosem mulasztják el levonni a tanulságokat

-        Ezeknek a tanulságoknak a lényege az, hogy bennük a politikai-közéleti eredetű rossz tűnik át metafizikai természetű rosszba

-        A mindennel törődő, de az egyes ember sorsával közömbös istenfogalom a rossznak éppen a leglényegesebb eleme: milyen Isten az, aki egyenlően nézi egy veréb és egy vitéz veszését?

-        Az Ágiaris keserve c. utójátékban érkezik el tetőpontjához a közömbös istenek elleni lázadás: Jupitert fokozatosan elnyeli a természet, és elhangzik a kérdés: ”Hatalmas természet, Isten voltod, hogy áll?”

-        Felmerül az Isten és a természet azonosságának lehetősége

A spinozizmus bölcselője:

-        Természet rendje: (Ősholmi) kéziratos írásgyűjtemény

-        Isten és a természet azonosságának tézise

-        Ebben az írásgyűjteményben a spinozizmus szélsőséges változatával találkozhatunk

-        Istenfogalma: isten a világ lelke, másfelől az univerzummal azonosítják

-        Az isten így a nagy mindennel azonos

-        Ennek az istennek semmiféle antropomorf vonása nincsen, nem spirituális létező

-        Az isten azonos a természettel, de elsősorban a természetben rejtetten működő, vegetatív erővel

-        Az ember a természet törvényeinek alávetett lényként jelenik meg: viselkedését az önszeretet irányítja

-        Erény nincs

-        Mégis jelen van az erkölcsös ember ideálképe, az erényes ateista, aki, bár tudja, hogy nincsen túlvilág, mégis tisztességes és emberszerető

-        Az isteni értelem és célszerűség ellen hangoztatott érv a világban a rossz létezése

-        Újabb probléma: az Isten-nélkülinek elgondolt világ sivár lakhelye az emberiségnek

Küzdelem a természettel:

-        Lais vagy az erkölcsi makacs – vígjátéka

-        A commedia dell’ arte-ből ismerős típusokat vonultat fel

-        Az Ősholmi írásait készítő filozófus komor világának komorságát oldó, derűs ellenképnek készült

-        A szereplőknek a világról vallott nézetei gyakran egyeznek a spinozista rendszerben kifejtett erkölcsi nézetekkel, a szerző ezért képtelen egy derűs vígjáték tónusában tartani művét

-        Lais kezéért 3-an versengenek: Kukulini, egy újgazdag serfőzőné idétlen gyermeke, Hippodon a nagyhatalmú miniszter és Pelosis, a rokonszenves, okos, de szegény nemesifjú.

-        Lais már az első pillanatokban elárulja, hogy Pelosist fogja választani, de akkor miért játszik tovább a másik két kérővel?

-        A filozófus rosszkedve minduntalan betör a színpadra

-        A vígjáték szerkezete megtörik, talányos, furcsa szöveggé alakul

-        Használhatatlan maradt a magyar színházak számára

-        Bessenyei a materializmus elégtelenségeitől szenvedve nem találja az utat egy új típusú idealizmus felé     

ß

-        Bessenyei György magához:

-        Kérdései: ki vagyok, mi vagyok, honnan és miből lettem

-        A válasz: a természet és az Isten két, egymásra visszavezethetetlen létezőként jelenik meg, és a költő nem tudja eldönteni, melyikhez tartozik

A művelődés felfedezése:

-        1779: A Holmi (kötet) – ebben sok írás szól a helyes magatartás és a lehetséges boldogság problémájáról

-        A szélsőségek, vagy az aszkéta vagy az ösztönökre hagyatkozó viselkedés végleteivel polemizál

-        A Filosófus: a természet itt rokonszenves hatalomként tűnik elénk, amit szinte becéznek a darab szereplői

-        Szidalisznak és Parmeniónak az egymásra találását a természet teszi lehetővé

-        A méltóságot őrző, de szomorú magányosság egy művelődő, önmagát folyvást tökéletesítő világban hagyható el

-        A természet itt veszíti el félelmetes arculatát

-        A műben minden szereplőnek van valamilyen hibája, de valamennyien rendelkeznek érdemekkel is

-        A faragatlan vidéki nemesúr, Pontyi különcsége élesen rajzolódik elő a fiatalok műveltsége és játékos bája mellett

-        De fény derül Pontyi józan egyszerűségére és természetes jóságára is

-        Az a társadalom, mely a Filosófusban megjelenik, Bessenyei utópiájának tekinthető

-        Parmenió a szerző alteregója

-        Bessenyei a Filosófus megírása után kezdte el írni programírásait

-        Hitt abban, hogy az olvasás, a tanulás, a tudás az embert jobbá formálhatja

-        A művelődés, a tudományok terjesztése szelídítheti meg az emberi természetet

A program:

-        A királynő kedveltjei közé tartozott

-        1778: fordulat – A törvények útja c. államelméleti munka a cenzúra miatt kéziratban maradt

-        Bessenyei a hazai nemesség felé fordul

-        De azon is töpreng, hogyan lehetne a nemesség tagjait kicserélni?

-        A nemesség csak elvontan jelent számára egységes és oszthatatlan közösséget

-        A nemesség az ő számára erkölcsi-szellemi kiválóságot jelent

-        Az újtípusú nemességnek a tudományok művelésével kell érdemeket szereznie

-        A közjó elérésének feltétele egy olyan nemesség kialakítása, mely igazi támasz lehet a királyi hatalom számára

-        A közjó eszköze a tudomány, a tudományok kulcsa a nyelv, az egész nemzet nyelve

-        A nyelv a tudományok otthona

-        A nemzeti nyelv fogalmát az emberek boldogságához rendeli, és még nem veszi számításba a nemzet ismérveként

-        A program célja: a nemesség és az alsóbb néposztályok közötti távolság csökkentése