Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül |
|
2005.01.08. 12:19 |
|
(4. A mondat értelme,
5. Metafizikai látszatállítások,
6. Minden metafizika értelmetlensége,
7. A metafizika mint az életérzés kifejezése)
|
Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül |
|
2005.01.08. 12:17 |
|
(1. Bevezetés,
2. A szó jelentése,
3. Jelentés nélküli metafizikai szavak)
|
György Péter: Magyar Médiamítoszok |
|
2004.04.14. 17:02 |
|
"A közszolgálati és kereskedelmi televíziózás két elkülönült világ, kapcsolat nélküli univerzum". Mindenekelôtt ez lenne az a gyakorlatilag konszenzuálissá lett mítosz, illetve funkcionális közhely, amelyet szeretnék megvizsgálni, és azt javasolni az olvasónak, hogy többé ne higgyen abban: ugyanis a médiavilágban tapasztalható összes többi rossz igen nagy mértékben ennek a tételnek az érvényességén alapszik. [...]
|
Arthur C. Danto: A remekművek és a múzeum |
|
2004.04.14. 16:31 |
|
Nemrég részt vettem egy szimpóziumon a remekmű fogalmáról a keleti part egyik jelentős múzeumában, ahol azért vállalták a rendezvény szponzorálását, mert reménykedtek, hogy ott majd kiderül, mi is az a remekmű. [...]
|
Arthur C. Danto: Mozgó képek |
|
2004.04.14. 15:56 |
|
Valószínûleg semmi alapunk sincs arra, hogy a mûvészetek családján belül a filmet a drámához a festészetnél sokkal közelebb állónak tekintsük. [...]
|
Balassa Péter: Lehetséges-e esztétikai nevelés egyáltalán? |
|
2004.04.14. 12:15 |
|
A kérdésre mindjárt azt mondom: igen, lehetségesnek tartom, különben eleve nem ezt a címet adtam volna. Ehhez azonban a hagyományoknak megfelelően előbb arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy létezik-e ma esztétikai nevelés. [...]
|
Dávidházi Péter-Balassa Péter: Beszélgetés az életrajzi műértelmezés tabujáról |
|
2004.04.14. 12:12 |
|
Elhangzott 2000. május 12-én a Magyar Tudományos Akadémián, Balassa Péter nagydoktori értekezésének nyilvános vitáján, az opponensi véleményekre adott válasz részeként.
|
Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása (2.) |
|
2004.04.13. 15:53 |
|
[...] Mivel a múltban a színháztudomány a szöveg és az elõadás tanulmányozását részesítette elõnyben a recepcióéval szemben, így szinte semmilyen figyelmet sem szenteltek az esemény szerkezetében azon elemeknek, amelyek a szövegen, az elõadáson vagy a szélesebb társadalmi miliõn kívül estek, bár ugyanolyan fontosak lehettek az elõadás értelmezésének formálása során, mint bármi, ami a színpadon történt. [...]
|
Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása (1.) |
|
2004.04.13. 15:52 |
|
Bár a befogadáselmélet és a recepcióesztétika az irodalomról való gondolkodás területének egyik legjelentősebb irányzatává vált, stratégiái és problémái viszonylag kevés hatást tettek a színház általános és történeti szempontú tanulmányozására. [...]
|
Bécsy Tamás: A színházelmélet és a kritika lehetõsége a századvégen |
|
2004.04.13. 15:48 |
|
Miként értelmezhetõ a színházelmélet és a színházkritika a századvég színházát illetõen?
A válasz látszólag egyszerû. Patrice Pavis szerint "Egy elmélet magában foglalja a szöveg és az elõadás mûködésére vonatkozó igazolható hipotézisek viszonylag koherens csoportját". [...]
|
Jorge Luis Borges: Funes, az emlékező |
|
2004.04.13. 13:37 |
|
Úgy emlékszem rá (nincs jogom kimondani ezt a szentséges igét, csak egyetlen embernek volt joga, s az az ember halott), hogy sötét kínvirágot tart a kezében, és annyit lát belőle, amennyit soha senki se látott, még ha reggeli szürkülettől esti szürkületig nézte volna is egész életében. [...]
|
Bacsó Béla: H.-G. Gadamer a hűtlen hermeneuta? |
|
2004.04.13. 13:34 |
|
A hermeneutikát, fôként annak Heidegger korai elôadásaiban kialakított formáját mostanában igen sok kritika éri. Mint ismeretes ezek az elôadások meghatározóak voltak Hans-Georg Gadamer hermeneutikájának kibontakozásában is. Egyik legkorábbi Heidegger elôadás szövegének publikálásakor a következôképpen fogalmazott Gadamer: kétségtelenül ez képezte filozófiám kibontakozásának vezérfonalát. [...]
|
Loboczky János: Az allegória W. Benjamin és Gadamer művészetfelfogásában |
|
2004.04.13. 13:28 |
|
„A dolgok mulandóságának a belátása és az a gondos iparkodás, hogy a dolgokat átmentsék az örökkévalóságba, egyike az allegória legerősebb motívumainak.”
„Az allegória abból a teológiai szükségletből keletkezik, hogy a vallási hagyományból – eredetileg pedig Homéroszból – kiküszöböljék a megütköztetőt, és érvényes igazságokat ismerjenek fel mögötte.”
|
Nicolas Tertulian: Schellingtől Marxig (A kései Schelling és utókora) |
|
2004.04.13. 13:23 |
|
Az alábbi gondolatmenet kiindulópontja egyfelôl Schelling kései filozófiájának látványos újraértékelése, amelyet az utóbbi évtizedekben különbözô német, olasz, francia szerzôk végbevittek 2 , másfelôl azok a törekvések, amelyek a kései Schellingnek a hegeli dialektikát illetô kritikáját össze akarják kapcsolni Feuerbach és Marx utóbb kifejtett kritikájával. [...]
|
Hans-Georg Gadamer: Hallani - látni - olvasni |
|
2004.04.13. 13:05 |
|
A filológiát Nietzsche óta a lassú olvasás mûvészetének nevezik. E mûvészet, amely arra tanít, hogy ne rohanjunk át a szövegeken, begyûjtve a bennük foglalt információkat, hanem idõzzünk el mellettük, valójában egyre inkább elenyészik. Afeladat, amelyre ma vállalkozom, hogy bizonyos megfontolásokat tegyek az olvasás különleges szerkezetérõl. [...]
|
Jorge Luis Borges - A metafora |
|
2004.04.13. 12:58 |
|
Minthogy a metafora a mai elõadásom témája, hadd kezdem egy metaforával. A sok kép közül, amelyet most majd igyekszem felidézni, ez az elsõ a Távol-Keletrõl, Kínából származik. A kínaiak, ha nem tévedek, "tízezer dolognak" hívják a világot, vagy pedig - ez már a fordító ízlésén vagy képzeletén múlik - "tízezer lénynek". [...]
|
Néhány szöveg |
|
2004.04.13. 12:57 |
|
tanulmányok, cikkek, egyebek, ami hasznodra lehet
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…