12. tétel: Nyelvi és irodalmi viták.

(Verseghy Ferenc és Révai Miklós

költészete és értekezői életműve)

Szövegek:

§         Mezei Márta.: M. költők, 18. sz. (1983) 632-639. o. - [Verseghy]

§         Felvil. Szgy, 1982, I. 448-487.o. – [ebbe beletartozik Szentjóbi is!]

§         Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály Válogatott művei, kiad. VARGHA Balázs, V. GIMES Ágnes, JULOW Viktor (1989.) 9-429. o. – [ezt nem olvastam!]

§         Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták 1781-1826. Kiad. Szalai Anna (1980.)

Szakirodalom:

§         Bíró Ferenc, 1994. 329-346. old. [Verseghyről]

§         Margócsy István: A Révai-Verseghy vita eszme-és kultúrtörténeti vonatkozásai In: Klasszika és romantika között. Szerk. Kulin Ferenc és Margócsy István (1990.) 26-34. o. – [ezt nem olvastam!]

1. Verseghy Ferenc (1757-1822)

-         1757 – ápr.  3. szül. Szolnokon. Pesten és Egerben tanul. Papnövendék lesz az egri szemináriumban.

-         1777 – kilép a papneveldéből és Pesten jogot tanul. Itt ismerkedik meg Bessenyei írói körével. Ányos és Kreskay hatására belép a pálos rendbe.

-         1781 – pappá szentelik.

-         1786 – a pálos rend eltörlése után tábori lelkész. Súlyos beteg lesz, anyjával Budára költözik. Bekapcsolódik ismét az irodalmi életbe; a Magyar Museum korrektora; verseket, esztétikai tanulmányokat ír, fordít. Felvilágosodott nézetei miatt sok összetűzése van egyházi feletteseivel. Kapcsolatba kerül a magyar jakobinus mozgalommal, másolja a kátét és lefordítja a Marseillaise-t.

-         1794 – elfogják és a Martinovics-per fő vádlottaival együtt halálra ítélik, de kegyelmet kap. Csaknem kilenc évig raboskodik Kufsteinban, Grazban, Spielbergben.

-         1803 – Kiszabadul. Főúri házaknál nevelő, nyelvtanár, majd az egyetemi nyomdánál végzett munkájából és papi nyugdíjából él. Éles hangú, nyelvészeti vitába keveredik Révaival (1805-1806); ír verses és prózai epikus műveket (Rikóti Mátyás; Kaczaifalvi László) és Herder nyomán történetfilozófiai tanulmányokat.

-         1822 – dec.14-én halt meg Budán.

Versei (Mezeiből):

-         Egy jó szívből költ szatíra avagy feddő költemény a magyar literaturáról

-         A haldokló leány

-         A marsziliai ének

Szgy 1982:

-         A magyar Hazának anyai Szózattya

-         Az igaz bölcs

-         Az igazsághoz

-         Koppi Károlynak

-         A zsémbes öreghez

-         Rikóti Mátyás (részl.)

-         A szemérmes leány

-         Gr. Kaczaifalvi László, avagy a természetes ember (részl.)

-         A tiszta magyarság (részl.)

-         A magyar versnek különféle nemeirül

Szalai Anna: Pennaháborúk (Nyelvi és irodalmi viták 1781-1826)

Az ypszilon-háború (1805-1806)

àVersegi Ferenc: A tiszta magyarság, avagy a csinos magyar beszédekre és helyes írásra vezérlő értekezések (Pest, 1805.)

-         I. értekezés: A nyelv iránt való vetekedéseknek legfőbb, legbátorságosabb és egyetlenegy bírójárúlà20 paragrafusra van osztva,

-         II. értekezés: A magyar ortografárúlà21-27. paragrafus folyt.

-         Toldalék a konjugációnak harmadik formájárúl

Bíró – Az önelvű költészet képviselői

-         „önelvű” = ezek a poéták már nem tartoznak a mindennapok költészetnek művelői közé, u.akkor az irodalomhoz való viszonyuk sokkal tágabb annál, hogy elférjenek a versújítók táborában – ihletük már nem verstani ihlet volt.

-         Költőelődökhöz kapcsolódtak, folytattak vmely költői hagyományt.

-         Az újkeletű tradícióhoz való kapcsolódás döntő momentum – azt jelzi, hogy ők a versírásnak nem egy vonatkozását tartották fontosnak. A költészet mint alkotásra való felhívás állt előttük.

Verseghy Ferenc „Faludi nyomán” kezdte pályáját, aztán egészen eltérő úton haladt; Szentjóbi Szabó László légies-finom dalköltészetének őse is Faludi, de a versek mögül egyéni arc tűnik elő;

Batsányi Jánosnak Ányos Pál volt a példaképe, de ő már eleve átértelmezte elődje örökségét; Dayka Gábort Báróczi Sándor körével rokon élményvilág foglalkoztatta, de a Ráday Gedeon által kezdeményezett Ny-Eu-i verselési mód egyik úttörőjeként; Virág Benedek a verselési technika tekintetében „deákosok” tradícióját folyt., de egyéb vonatkozásban mások tendenciáit emeli magas szintre.

Hárfa, Marseillaise

Verseghy Ferenc (1757-1822)

-         1771-től a 14 éves Verseghy Ferenc az egri szeminárium növendéke lesz.

-         Eger ekkor a hazai katolicizmus egyik fellegvára, +Esterházy Károly püspök, a városkép kialakítója szinte a barokk egyháziasságot kelti új életre. Itt talál otthonra Szaitz Leó Mária, a jozefinista évtized legfanatikusabb hitvédője. Miatta távozik majd innen Dayka Gábor.

-         1777 májusában, 20 évesen Verseghy kilép a szemináriumból à Budára költözik, egyetemre jár à 1778 tavaszán visszatérve pálos pap lesz. Ez a kitérő jelentős Verseghy életében àKreskay Imre, a pálosok pesti könyvtárának vezetője, Verseghy 10 évvel idősebb barátja. Az ő egyik episztolájából (Dafnis Orfeusnak. Egy Tavaszi mulatságnak alkalmatosságával. Pestenn, 1779.) kiderül: Verseghy szerelmi viharon esett át, s nem heverte ki. S hogy miért gondolta meg magát újra: kiderül Verseghy verses válaszleveléből, amely feltehetőleg egyik első verse (Orfeus Dafnisnak. Tavaszi mulatságokról). „Pallas asszony Böltsei”-nek – az ifjú pálosoknak – egy szabadnapját írja le, kirándulással, gyümölcsszedéssel, erőfitogtatással, lányokkal való kötözködéssel és ringlispillel. A nehézkes, mitológiai álnevek mögé rejtőzködő, de jelentékeny vers épp annak dokumentuma, amire az ifjú V-nek szüksége volt: derűt, kultúrát és anyagi biztonságot nyújtott számára a pálos közösség.

Nem véletlen, hogy a pálosok közül került ki a 70-es években számos jelentékeny költő – Ányos Pál, Virág Benedek, és Kreskay Imre is.

-         V. F. pályája is itt, a fehér barátok között indul az 1770-es évek végén. Leíró költeményei mögött a mintaadó jórészt Faludi Ferenc volt, akinek kéziratosan már terjedtek versei (jellegzetes szavak, rímek, szemléleti vonások). Az idő erőteljesebb szervező erő, mint a tér, a természet mesterséges: kert, virágok és állatok is ugyanazok. A faludias verselés később is lényeges eleme marad költői gyakorlatának; de a példakép színvonalát egyszer sem éri el. E korai leíró versek egyidejűek a Kreskaynak írott verses levéllel. A két verses levél inkább csak eszköz egy irodalmi légkör megteremtéséhez.

Az ifjú V. pályakezdése azonban nem természetes ekkoriban. 1777-1881 között jelennek meg az első deákos kötetek – de V. nem kapcsolódik be a versújításba, és nem is reagál rá. De nem vonzza a „franciás” párosrímű 12-ősök divatja sem, amelyben az újfajta világiasság szólal meg.

-         Nem is különösebben eredeti, mégis: V. feltűnő módon a maga útját járja. Mindez azért van így, mert a szerelem foglalkoztatja őt - költőként. Felbukkan nála a heroida műfaja, Ovidius a forrása, a műfaj megalkotója. Az Ovidius hőseiben dúló indulat hatalma foglalkoztatta inkább, mint maguk a történetek. Lényeges vonás, hogy az általa megszólaltatott hősök (Thisbétől Oionéig, Pénelopétől Atalantáig) boldogtalanok, de nincs bennük semmiféle bűntudat.

-         Korán, 1781 előtt elkészült jónéhány másfajta szerelmes éneke is: népszerű osztrák dalgyűjtemények nyomán írta őket (Joseph Anton Steffan udvari karmesteréi). A vers V. számára =énekelhető szöveg, köteteihez kottát csatol. 1786-ig minden verse dallamra készült.

-         Van néhány olyan vallásos tárgyú verse, amelyeket szerelmi énekek dallamára írt: pl. az Oltári szentségrül…; sőt: a Rosában és a Töredelmes szívben Krisztus szenvedését és saját szerelmi bánatát játszatja egybe!!

Ekkoriban jól érzi magát a rendben; doktorrá képezheti magát (legmagasabb végz.).

-         1780 után, II. József trónralépésével új egyházpolitika à V. támogatja hitszónokként is.

–        A mostani derülésnek fontosabb kérdéseiről c. prédikációjának tétele: az egyházi törvényt mindenképpen alá kell rendelni a polgári törvénynek. A felvilágosodás 1. nemzedékének hangját halljuk. A világ dolgaitól függő, „külső” boldogság és ennek folytán az önszeretet legitimációja a 70-es évek hazai eszmetörténetének legjelentősebb, a barokk világ értékrendjét végleg megrendítő eseményei közé tartozik.

Verseghy is az isteni akaratot hívja segítségül ehhez a legitimációhoz, ahogy Bessenyei és Ányos. De ő úgy lép ki a hagyományos barokk világ jell. gondolkodásmódjából, hogy meg sem érinti olyanfajta krízis, mint kortársait.

-         1780-as évek közepetáján lezárul pályakezdése. Nem remekművek születtek ezalatt, de egyedülálló dokumentuma annak, ahogy megrendült a régi típusú egyháziasság magán az egyházon belül is. Egy évtized alatt az érzéki természetű papnövendékből világias szellemű poétáink egyike lesz; és közben a sokra hivatott fiatal szerzetesek között marad.

-         1777-1778 tavasza közötti fordulat V. pályáján a legnagyobb fordulatot hozta meg. Eger à Budapest = aszkétizmus àvilágias emberi környezet è mentalitása átalakult. E fordulat összhangban van a világban bekövetkező változásokkal: férfikorának első másfél évtizede a laicizálódás és a szekularizáció szempontjából gyors átalakulások időszaka volt. Az imént még gyötrődő papnövendék felszentelt papként hirdethet olyan gondolatokat, amelyek közegében szétfoszlanak épp a régi gyötrelmek.

-         Az 1780-as évek 2. felében életkörülményei alaposan megváltoztak. A népszerű pesti hitszónok 1786 tavaszán állás nélkül maradt, hiszen II. József feloszlatta a rendet. àA köv. 8 évben V. szabadfoglalkozású irodalmárként élt Pest-Budán. Tábori lelkész egy ideig, de II. József török elleni háborúja kiábrándítja, visszavonul. Optimista marad, az új lehetőségek forrása az irodalom lesz. Ekkori tendencia: szekularizációà egyh-i értelmiség a nemesi ellenzék felé fordul, vállalja  a nemzet kulturális értékeinek képviseletét. A nyelvrendelet utáni helyzetben mozgalommá terebélyesedik ez a beállítódás. A kulturális tényei által meghatározott nemzet új fogalma alakult ki a 19. szd első 2 évtizedében, de már az 1780-as években sem volt más elképzelés.

-         Most az irodalom V. egzisztenciájának lehetséges alapjává válik.

-         Egy jó szívből kőltt Szatíra (avagy feddő költemény a magyar literaturáról): létező irodalmi életről ír. V. a legtermékenyebb íróink közé tartozik ettől kezdve.

-         1780-as évek 2. felétől a korabeli értelmiség nyelvi-irodalmi mozgalmának egyik képviselője – egyéni változatot képvisel benne.

-         1790-es OGY à2 verses mű: 1) A magyar Hazának anyai Szózattya az „ország napjára készülő Magyarokhoz”. Ez az ideológia radikális megfogalmazása, a nemzeti nyelv kérdését teljesen mellőzi! Ezzel a nemesi ellenállás és az értelmiség közös alapját mellőzve a tudományok szerepének jelentősége mellett érvel. A „tudományok”= tudomány + irodalom + okosság (=érvelő gondolkodás). Az ok szó nagyon sokszor fordul elő benne. Fontos: a tudományok a jelen világban érzik magukat otthonàV. is szembeáll a múlttalàa nemzeti történelmet teljesen értéktelennek látja! Nincs könnyen átlátható logikai váza, de a vers végső sugallata egynemű: ha minden, nemzetet fenyegető bajt csak a tudományok segítségével lehet legyőzni, akkor a nemzetnek kötelessége áldozni rájuk. „A’ tudományoknak bő kéz kell s elme szabadság / E’ kettő nélkül sinlenek a’ nagy Eszek”. A megszemélyesített Haza könyörgése valójában követelés. A magyar felvilágosodás egyik legszebb programírása. A költő világa felől öntudatot fejez ki.

2) Emlékeztető oszlop – csak a nyelvről szól; „azon Hazafiak tiszteletére”, akik felszólalnak az OGY-n a nemzeti nyelv ügyében.

-         A francia forradalom kitörése és első 3 éve megmutatta, hogy megállíthatatlan a kedvező irányú átalakulások folyamata. Verseghy eszméi e változások terében radikalizálódnak.

-         10 kis értekezése (Millot abbé görög történelmének fordítását kísérik) + Herpin Klárával élettársi kapcsolatot folytat àkonfliktus, amit vállal, nem változtat magatartásán. Másfél évtized alatt folyamatos élettapasztalata: a világ a nagyobb szabadság és a több fény felé tart. 

-         V-nek tehát az 1780-as évek 2. felében új korszaka kezdődik, amely 1805 táján zárul le.

-         Akkor általában is eltávolodik a költészettől, versírással csak néha foglalkozik.

-         Költészete jelentősen átalakul. Kevés életrajzi ihletésű verset ír, de azok jók: pl. a Koppi Károlynak 1792-ben írt episztola (kép az üldözött költőről: döntése: az igazság érdekében színlelni fog). Fogsága idején írt művei is maradandóak: Szentjóbi Szabó László halálára, az Inn vizéhez írt óda.

-         Főként tudós volt àa tudomány fokozatosan előtérbe került érdeklődésében

-         Ugyanakkor költői tevékenysége kibővül. Műfaji gazdagodás: az énekszerzés folytatódik, de mellé lép a tanköltemény és a rövidebb- hosszabb költői elbeszélések írása.

-         Közben megváltozik a költészet helyzete életművében: inkább tudós lesz, mint poéta.

-         A tudós Verseghy: nyelvész. A fogságban már elsősorban a tudomány foglalkoztatta.à1805 körül már közzé is tehette műveit.

-         Prolodium – 1793-ra készül el, Révai megtámadja.

-         Küzdelmét Révaival és tanítványaival már kialakult koncepció keretében vívhatta meg.

-         Az 1810-es években készíti el rendszeres magyar nyelvtanát, (lat., ném., majd 1818 és 21-ben magyarul)

-         A nyelvújítási harcokba már csak mellékesen avatkozik be, de Kazinczyékkal szemben, a Mondolat oldalán.

-         A két évtized alatt évi 7-8 verset írt, saját költészetére nem reflektál, pedig a költészet problémái teoretikusan foglalkoztatják. A’ magyar Kisasszonyokhoz c. hosszú vers talán ars poetica jellegű megnyilatkozása – a tudományok és az énekszerzés konfliktusát panaszolja el, de hepi enddel zárul – visszatalál a dalköltő szerepéhez.

-         1806-ban megjelent kötetének, A magyar aglájá –nak Ajánlás-ában pedig a nemzet költőjének az öntudatát fogalmazza meg. Személyes költői problémáiról azonban ott sem szól, ahol a „Músák”-ról beszél (A’ Músák, Bucsuzás a Músáktul).

-         Ebben az időben részben énekeket szerez, részben epikus költeményeket ír.

-         Eltérés a régi dalszövegektől: dallam nélkül is jól érvényesülő szövegek, sokkal ötletesebb+erőteljesebb versek. Ekkor válik V. a Ny-Eu-i verselés egyik tudatos képviselőjévé + a magyaros verselés értékeit is most ismei fel.

-         Zenei példaképeinek sora ugyanakkor bővül (Mozart Varázsfuvolája nagy hatással van ráàzeneszerzői tevékenységét is meghatározza)

-         Nem volt igazán képzett muzsikus

-         Van a népdalokhoz közel álló költeménye pl. Örzséhez, A válogató. Legsikeresebb műdalai: a Lilla 2. kidolgozása, Klárihoz.

-         15 verses elbeszélést írt (nem jeles alkotások) – elterjedt vándortörténeteket dolgoz fel (A’ tejáruló menyecske, A’ Kanál, A’ Baktai Paraszt, A’ Veréb és Gerlitze) - kis históriák, tanítómesék. Hexameterekben beszéli el a történeteketàazt élvezi, hogy ezt lehet magyarulà Megszerkesztettség hiánya. Nyelvi kompetencia az ihlet forrása.

-         Radikalizmusának igazi alapjait téves lenne a világiasságban látni. Lázadása nem teljes lázadás, világnézetének centruma érintetlen marad. Istene egy távoli, de mosolygós Isten, aki elfordítja arcát, amikor V. olyat művel, mint amit pl. Az első egyesülésről c. versében leír.

-         1780-as évek második felében gyorsan kialakulnak kapcsolatai: Ráday Gedeon pártfogoltja, Batsányival barátkozik. Gyorsan kiderül, hogy a tudomány vonzza.

-         Most költőként egy átfogó világmagyarázat kialakítása áll érdeklődésének előterében. A Teremtésről c. 6 énekre tervezett verses értekezés (Kassai Magyar Museum, 1788), amelyből csak 1 ének készült el. – 400 soros, hexameterben írt tanköltemény-részlet; az égbolt newtoniánus bemutatása. Állandóan jelenlévő isteni erőre utal.

-         Ennek folytatásaiként szemlélhetjük (börtönben fogantak): A’ régi Aranykorról, Az emberi Nemzetnek korai, Az Emberség és Az emberi Nemzetnek korai (tényleg 2x!) ßHerder Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit

-         A 3. rész talán az Irgalmasság lett volna, de ez is befejezetlen (2 ének, az ember kondícióiról – 1806 körül kezdi el)

-         Nem a végső kérdések iránti érdeklődés tűnik elő ezekből, hanem a teremtés roppant rendjét akarta feltérni. Ez csaknem 2 évtizeden át foglalkoztatta. Ez az egységes alapra épülő, de folyton megújuló költői vállalkozás nem annyira a becsvágy, mint V. gondolkodásának változásának dokumentuma. Nem rendült meg a hite, hanem csak másképpen hitt. Elfordult a hagyományos vallásosságtól, ami eltompította az érdeklődést a természet és a történelem működése iránt.

-         V. 1786 utáni korszakának fontos problémája: az Anyai szózat tézise: a régi(=kulturálatlan, vad) világ elutasítása a modernnel szemben. Az értelmiség szembenállását fogalmazza meg a nemesség által uralt vitézi magyar múlttal szemben. Ez a történelemlátás végig befolyásolja a kultúráról kialakított elképzeléseit. (Igen korán fordul szembe a régebbi magyar költészet formavilágával.) Ez a kultúra-elképzelés áll Rikóti Mátyás c. verses elbeszélésének középpontjában is – a „modernista” V. nézeteinek kifejtése. Nem remekmű – nincs igazi konfliktusànincs szerkezet. Hiába hozza létre egy mezőváros provinciálisan derűs kisvilágát, a szereplők közötti viszonyok nem töltik meg feszültséggel a történetet. A cselekmény kp-jában lévő ellentétnek nincs tétje: a negatív hős, a falu kántora eleve esélytelen. A plébános, az Obester (a földesúr), a felesége és a húga, Brigita, az odaérkező kvietált kapitány szellemi fölénye egy pillanatig sem kétséges. Még akkor sem, ha Rikóti mátyás oldalán más figurák is felbukkannak (a vakbuzgó szerzetes, Horátzi, aki csak a klasszikus írókat tiszteli). A szereplők sokat elmélkednek az irodalom és a művészetek dolgairól, de ez nem baj – a baj az, hogy az epizódok között nincs kapcsolat. Érdekes minden részlet, még a teoretikusak is. A mű összefoglalja Verseghynek a kultúráról vallott nézeteit, amelyek régóta érlelődtek és a szd.elő legmarkánsabb és legeredetibb nézetei voltak.àEgyik sarkpont: a modernség föltétlen előnyben részesítése az antikkal szemben, àMásik: a tudomány jelentőségének hangsúlyozása a költészettel szemben.

2. Révai Miklós (1750-1807)

-         A második deákos kötet szerzője