15. tétel: Fazekas Mihály (Lúdas Matyi; versek)

-        1766-1828, Debrecen

-        Apja gyógykovács volt

-        A debreceni református kollégiumban tanult

-        A teológiai akadémia hallgatója volt

-        1 év után elhagyta az iskolát, és a Császárhuszár-ezred katonájaként Galíciában szolgált

-        II. József török elleni háborújában is harcolt

-        Főhadnagy lett, de lemondott rangjáról

-        Debrecenben gazdálkodott, botanikával foglalkozott

-        Részt vett a város közéletében, egyik irányítója volt a leégett Nagytemplom újjáépítésének

-        A megégett Nagytemplom falai között serkent gondolatok:

-        Horatiusi versforma

-        Közösségi tudat

-        Ad Populum Romanummal rokon, mely Berzsenyi Magyarokhoz c. versének is ihlet-forrása

-        A város az ő számára is a haza jelképe

-        A tűzvész fénye a debreceniek erkölcsi hanyatlására világít rá, a katasztrófát büntetésnek fogja fel

-        Az Árkádia-pörben Debrecen védelme c. cikkében szembeszállt Kazinczyval

-        1819-től szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriumot

-        Tüdőbajban halt meg

-        Korai verseiben – Feltette hatalmas…, Rajta vitéz! – a török elleni háború lelkes híve volt

-        Később a vérontástól iszonyodó, felvilágosult emberbaráti szemlélet határozta meg költészetét: Egy véres ütközet estvéjén serkent gondolatok, Egy férje elestén kesergő özvegy

-        A Katonai búcsúének formailag is kiemelkedő: dallamkövető időmértékes vers

-        Katonaévei alatt írt szerelmes versei rokokó és szentimentális stíluselemekből építkeznek: Ruszánda, moldvai szép, Az öröm tündérsége, Mint mikor a nap, Végbúcsú Ámelitől

-        Hazaköltözésétől Csokonai haláláig terjed munkásságának leggazdagabb időszaka, ekkor formálódott ki sztoicista szemlélete

-        Alapja a természetélmény, mely a világi hívságoktól megcsömörlött katonának a rezignált elvonulás menedékét (Az alpesi bölcs) és a panteisztikus feloldódás áhítatát (Az én kis kertem) egyszerre kínálja

-        Sajátos költészetében a hasznos élet apró örömeiben lel vigaszt az élet tragikuma ellenében (Az önnönszeretet, Szükségben segítség)

-        Esztétikai nézetei erősen kapcsolódnak a hagyományos racionalista-klasszicista felfogáshoz (Dorottya-levelek)

-        Botanizálásának eredménye a Diószegi Sámuellel közösen készített Magyar füvészkönyv: az öncélú tudományművelés előbbrevaló, mint a haszonelvű, hiszen ha valamit nem ismerünk, nem ismerhetjük a hasznot sem, amelyet hozhat

-        Csokonai és Földi halála társtalanná tette Faludit

-        Kevés verset írt

-        Sztoicizmusának letisztult megfogalmazásai (Ki bóldog?, A bölcs)

-        Népi hangnem, dalszerűség (Nyári esti dal, Hortobágyi dal)

-        Költészetének tudatos vállalása (Az én poézisom)

-        Hétköznapi dolgok megéneklése (A krumpli)

-        Életével számot vető verse: Kalendáriom magyarázatja után serkent gondolatok

-        Fazekas számára nincs különösebb jelentősége a nemzeti nyelv ügyének

-        A magyarság ügyének a korban egyedülálló felfogása jellemezte őt

-        A századvég magyar értelmiségének a nemzetfogalma a kultúra = nyelv és irodalom által meghatározott nemzetfogalom volt

-        A hazatérő Fazekast a 90-es évek második felében olyan helyzet fogadta, amikorra az értelmiség mozgalma kifulladt

-        Fazekas éppen a nyelvi-irodalmi mozgalom kibontakozásának idejét töltötte távol a hazától

-        Ő nem írt a nyelvkérdésről, az irodalom ügyét nem kapcsolta hozzá a nyelv ügyéhez, a nemzet sorsát nem a nyelv és irodalom sorsának tükrében látta

-        A nemzet helyét számára a biztonságot adó monarchia és a polgári erényeket védelmező város foglalhatja el

-        Költői tevékenysége távol állt a folyamatosságtól, a poézissel alkalomszerű kapcsolata volt

-        Fazekas és Csokonai barátsága:

-        Legtermékenyebb időszaka

-        Csokonai: A Főhadnagy Fazekas úrhoz

-        Szeretetteljes tisztelgés az idősebb barát előtt, akinek a nagyvilágtól elvonuló, a természetbe temetkező életbölcsessége vonzó színekben tűnt fel szellemének

-        Annak nincs nyoma, hogy a költőt is tisztelte a főhadnagyban

-        Csokonai Vitéz Mihály neve napjára, Csokonai Vitéz Mihály halálára, Cs. És F.

-        Fazekas 15 anakreóni verset írt éppen akkortájt, amikor Csokonai összeállította Anakreoni dalok c. kötetének anyagát

-        Az egyetemes katasztrófa képzete, mely a világegyetem newtoni magyarázatával van összefüggésben: az univerzumnak szüksége van Isten jobbító kezére Þ Csokonai – Fazekas: A kétségbeesett szerelem

-        A Lúdas Matyi is ebben az időben született, a Dorottyával lehet összefüggésben létrejötte – Fazekas két fiktív levélben mondott bírálatot a Dorottyáról

-        A két poéta barátságának a hátterében az intellektuális viszony nem volt felhőtlen

-        Az öröm tündérsége – a kritikai kiadás a korai versek közé sorolja, a költemény szövege azonban Csokonai verseinek világát idézi

-        A rejtett Csokonai-idézetek vagy Csokonai művekre való utalások középpontjában Az ember, a poézis első tárgya s részben a Halotti versekkel való vita áll

-        A költeményben bekövetkező fordulat: mindez csak álom volt

-        Ámeli abban a pillanatban jelenik meg, amikor Az ember, a poézis első tárgyában

-        Álom – aszklepiádészi strófák Þ Az ember, a poézis első tárgya

-        A befejezés Az öröm tündérségének visszhangzása

-        Cs. És F. – a halott költőtárs a korábban elhunyt Földi Jánostól megkapja a választ a Halotti versekben feszegetett kérdésekre

-        Csokonai Û  Fazekas: Csokonai azt bizonyítja be, hogy a végső dolgokról nem rendelkezhetünk megbízható tudással, Fazekas pedig ezt bizonyításra nem szoruló evidenciaként kezeli

-        Csokonai tanulsága: az emberi világot tanulmányozva szerezhetünk  információkat a metafizika kérdéseiről

-        Fazekas megmarad a vallás hagyományos és megszokott körében

Jelentősebb költeményei:

-        Mint mikor a nap – 12 soros költemény, hexameterek

-        Ámeli-vers

-        Rendkívül tömör

-        Szinesztézia alkalmazása

-        Egyetlen hasonlat: a nap búcsúzik úgy a világtól, ahogy Ámeli tőle

-        A kezdet után csak az 5. Sorban teljesedik ki a hasonlítás

-        Illyés Gyula „olajnyomat”-szerűnek látta a verset

-        A kezdetben hasonlítás részeként szereplő természeti környezet önálló életre kel

-        Végül a leírás metaforába vált át, mely úgy utal vissza a verskezdetre, hogy ellentétté alakítja: a naphoz hasonlított Ámelivel az élet fénye és melege búcsúzik

-        Nyár esti dal – 1823-ban írta unalmában, mikor egy megfázás miatt ágyba kényszerült

-        Faludi Ferenc modorát és strófaszerkezetét követi

-        Þ Faludi: Tündérkert – itt nem a mi tekintetünk jár körbe, hanem a virágok libbennek elénk

-        Fazekasnál a mi tekintetünk járja körbe az alföldi tájat

-        A rendetlen nyüzsgésben figyelmünk egy alvó paraszt alakján állapodik meg

-        A debreceni első kalendáriumba, amelyből az időjövendölés kimaradt – programvers

-        A felvilágosodásra jellemző emberi magatartás megfogalmazása

-        A babonák világának veresége

-        „ha…akkor” érvelés logikája vonul végig a költeményen

-        Ha a vitézség korában élen jártunk, akkor most sem maradhatunk le, ha semmire nem jó az időjövendölés, akkor kínálkozik a tennivaló: a jövőt bízzuk az egekre, mi ragadjuk meg a jelent, ha így teszünk, azaz szorgos munkával töltjük napjainkat, akkor boldogulhatunk

-        A tavaszhoz – a természet szeretete abban a szorongásban nyilvánul meg, amellyel a költő a most születő élet esélyeit fürkészi

-        A félelem kerül előtérbe, és ez a félelem nő is a versben

-        A természet által fenyegetett természetet  leíró két versszak után az ember által fenyegetett természetet leíró két vsz következik

Lúdas Matyi:  (1804)

-        Verses elbeszélés

-        Kerekes Ferenc publikálta Bécsben

-        Mo- on először csak a reformkorban 1831-ben adták ki

-        A humoros történet keretében az önkény szenved látványos vereséget

-        A forrás kérdése: a szerző által adott műfaji megjelölés: „eredeti magyar rege”Þ elképzelhető, hogy ezzel írói eredetiségét akarta hangsúlyozni – Fazekas olvasta a Dorottya előbeszédét, melyben Csokonai Kazinczy programjával száll szembe azzal, hogy az eredetiséget előbbre helyezi a fordításokná