19. tétel: Kisfaludy Sándor (1772-1844)

-        Sümegen született

-        Sokgyermekes, közepes vagyonú, régi nemesi család legidősebb gyermeke

-        Legfiatalabb öccse Kisfaludy Károly

-        Apja főszolgabíró, anyja zalai földesúr lánya volt

-        Kisfaludy a nemesi hagyományok tiszteletében nőtt fel

-        A győri katolikus gimnáziumban, majd a pozsonyi főiskolán tanult

-        Itt barátja s műveinek későbbi kiadója, Péteri Takács József társaságában tanulmányozta a magyar irodalmat

-        Megismerkedett a költészetért lelkesedő pozsonyi kispapokkal

-        Pozsonyban élte át az 1790. Évi nemesi ellenállást, a rendi hazafiság eszméi itt rögződtek meg tudatában

-        1791-ben szigorú apja megunta irodalmi ambícióit, és hazavitte jogot tanulni Tétre

-        Megváltás volt számára, mikor apja elengedte katonának

-        Erdélyben szolgált, 1792-ben felvették a nemesi testőrségbe

-        Bécsben sokat olvasott, főleg német klasszicista és szentimentális lírikusokat, mellettük Ossziánt, mely későbbi regeköltészetének ihletője lett

-        Első nagy szerelmének, Medina Máriának, a világhírű olasz táncosnőnek hatására lefordította Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből Rinaldo és Armida szerelmi epizódját

-        1796-ban függelemsértésért kizárták a testőrségből, és Észak-Olaszországba vezényelték

-        Távol került új szerelmétől, az őt kikosarazó Szegedi Rózától

-        Naplója a válságba került fiatal lélek őszinte vallomása, későbbi fő művének, a Himfynek forrásértékű előzménye

-        Milánóban francia fogságba esett

-        A provence-i Draguignant jelölték ki tartózkodási helyéül

-        Útközben vásárolt könyve, Petrarca szonettjei vigasztalták

-        Megismerkedett a művelt, fiatal Caroline d’Esclaponnal

-        Ő vezette be Kisfaludyt a francia költészetbe, tőle kapta olvasásra Rousseau Új Heloise-át

-        Kisfaludy másfél hónap után hazatérhetett

-        Draguignanban kezdte írni, és német harctereken küzdve 1798 végén fejezte be A kesergő szerelmet

-        Irodalmi jegyzőfüzetet kezd írni, ide jegyzi fel kedvenc idézeteit

-        Az első füzetnek a költő a Kesergő Szerelmek címet adta, majd ezt áthúzta, s föléje írta: Frantzia Fogságom

-        Kisfaludy költői pályáján a francia fogság jelenti a fordulópontot, s mivel e füzet őrzi az első Himfy-dalokat, címét is a jelzettre változtatja

-        Maga a füzet is a francia lírikusok tanulmányozásának jegyében született, tele van francia költőktől vett idézetekkel

-        Kisfaludy ebben az irodalmi jegyzőfüzetben gyűjtötte össze az úton írt összes műveit, most már nemcsak passzióból írogat, hanem tudatos alkotó

-        Közben Szegedi Róza igent mondott, így a költő lemondott tiszti rangjáról

-        1800-ban házasságot kötöttek, kámi birtokukra költöztek

-        Később Sümegen éltek

-        A Himfy szerelmei első része, A kesergő szerelem egy csapásra a nemesi kúriák kedvelt olvasmánya lett

-        E mű a költő egyéni balsorsán túl a nemességnek a napóleoni háborúktól megingott biztonságát, érzésvilágát is tükrözi

-        Lírai alkotás, de epikus váza van

-        Horváth János találóan nevezte „poétai románnak”

-        Egyetlen hatalmas elégia, szüntelen, folyamatosan tartó kesergés, sötét, kilátástalan, pesszimisztikus érzelemkivetítés

-        A kor időszerű, fontos szemléleti kérdései tükröződnek benne:

-        a szerelem érzelemvilága

-        az emberi egyéniség jelentősége s a természethez való viszonya

-        szív és ész dilemmája

-        a szülőföld szeretete

-        A stilizáló ábrázoláson is átkomorlik a költő tragikus-elégikus érzelemvilága, vívódó, pesszimista hangulata

-        Keserűségének okozója: egy „gőgös szép”, a „Kegyetlen Kegyes”

-        Jellegtelen, jellemzetlen ez a nőalak, a humanizmus szokványos eszményképe, elérhetetlenné légiesített nőideál

-        Mégis: a sablonokon az erősebb, áradóbb szerelmi érzés heve süt át

-        A költő életének meghatározójává, világának központjává növeli a szerelem hatalmát

-        A szentimentalizmus közhelye, a szív és ész ellentéte Kisfaludy tollán nem költői frázis

-        Az ő menekülése a szív kultuszához, a sors emlegetése, a forradalmi és napóleoni idők kavargásában elbizonytalanodott ember válságtudatából fakad

-        Számára a hazai nemesi életforma, a patriarkális rendi világ szolgál vigasztalásul

-        A kesergő szerelemben újszerű műfajt teremtett: a dalciklust, mely borongós-elégikus érzelmeket fejez ki, epigrammatikus, rövid, zárt formákban, ugyanakkor láncszerűen folytatódva magasabb egységbe illeszkedik

-        A mű énekek és dalok felváltva ismétlődő sorozatából áll

-        Az énekek a cselekményvázat hordozzák, a dalok pedig erre utaló vallomások

-        Kisfaludy Sándor a dalciklus zártságának, ugyanakkor a ciklusméretnek megfelelően alakította ki művének versalakját, a Himfy-strófát: Kétütemű (4/4, ill. 4/3-as osztású) sorok alkotják a 8-12 soros strófaváltozatokat. A 8-as szakasz 8 7 8 7 8 8 7 7 szótagszámú, a b a b c d c d e e f f rímképletű. A 12-es: 8 7 8 7 8 7 8 7 8 8 7 7, ill. a b ab c d c d e e f f.

-        E 12 soros, szimmetrián és pontos arányokon alapuló versmondattípus kiválóan alkalmas lírai és epikai tartalmak egyszerre való közlésére

-        Halmozása viszont egyhangúvá válik, így a ciklus esztétikai értéke egyenetlen

-        Az egyes dalok szerkezete is feszültséget okoz: a párhuzamok, ellentétek sora majdnem minden dalban elmaradhatatlan

-        1807-ben Kisfaludynak három kötete jelent meg:

-        A kesergő szerelem 2. Kiadása

-        A boldog szerelem

-        Regék a magyar előidőkből

-        A Himfy új előszava a költőnek a Kazinczyétól elváló irányzatáról tanúskodik: a kizárólag hazafias célú irodalmiságot vallja magáénak

-        A boldog szerelem érzelmileg összefügg a Himfy első részével: valósággal ellentétpárja

-        Kisfaludy a nemesi gazdagság idilljében találja meg a harmóniát

-        Új vonás ebben a hazai föld költői megörökítése, a magyar falu elevenedik meg költeményében

-        A költő ihlete ezúttal elmarad A kesergő szerelem élményszerű vallomásossága mögött

-        Az 1805. Évi országgyűlés után a Habsburg hatalom sorozatos vereségei következtében a politikai közhangulat egyre komorabbá vált

-        Ez tükröződik Kisfaludy költészetében is: újabb műveiben a múlt segítségével a nemesi lét súlyos ellentmondásait vetíti ki

-        Így alakította ki új műfaját, a regét

-        Az epikai kereteket megtöltötte, a múltba visszavetítve, társadalmi és nemzeti kérdéseken tépelődő líraisággal

-        A Csobánc még szorosan kapcsolódik a Himfy ihletköréhez: itt is a boldogtalan, tragikus szerelmet jeleníti meg

-        A Tátikában már több regényes mozzanat és hazafias frázis halmozódik fel

-        „Kedvelt kölyke”, a Somló már a kiérlelt hazafias eszmekör tételeit hirdeti

-        középpontjába a felvilágosodás korából ismert Várna-Mohács-motívumot helyezi

-        nemzeti gyásznapokat jelképez, emlékeztet a múltra, intelem jelenhez és jövőhöz

-        A magyarságtudat Kisfaludy eszmevilágában mindinkább együtt jár a nemesi-úri életforma kritikátlan eszményítésével

-        1809-ben részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben

-        József nádor szárnysegédje

-        1809-ben Kazinczy a Himfyről írt bírálatában nagyobb műgondot, főleg pedig nagyobb tömörséget kívánt Kisfaludytól

-        Kritikája szakításra vezetett közöttük

-        Az 1810-es években Kisfaludy drámaírói tervekkel foglalkozott

-        A császár és a rendek közti kompromisszum kezdődő felbomlása mindinkább az abszolutizmus ellen fordította, s ez a hangulat ihlette „hazafi” drámáit

-        1814-ben jambusban íródott Hunyady János című színműve, az alkotmányosan, a rendekkel egyetértésben kormányzó király eszményítése, saját korához szólt

-        A művészi megvalósítás azonban gyenge: jellemábrázolása kezdetleges, deklamáló retorikája dagályos

-        A Bánknak és a Kun Lászlónak csupán a témája jelentős

-        1819-től Kisfaludy Károly Kérőkjének a sikere után Sándor is próbálkozott a magyar nemesi világ ábrázolásával

-        így születtek „nemesházi rajzolatai”: Az emberszívnek örvényei, A Dárday-ház, a magyarság nacionalista dicsőítései

-        1831-ben Kisfaludy Sándor szervezte, vezette a balatonfüredi színházat

-        Újra írt regényeket, de elmaradt a korszerű színvonaltól

-        Írótársaitól elhagyatva halt meg