Tőtípus

Példák

Tőváltozatok

Tipikus végződés

1. egyalakú

magánhangzós

hajó, kávé, kópé, csokoládé, bogyó, cipó, áru, bú, cipő, golyó, betű, kesztyű,  stb.

a névszótövek 70%-a ilyen

középső vagy felső nyelvállású magánhangzó (+ az –é, -tyú, -tyű végződésűek mind ide tartoznak)

bizonyos relatív tövek is ide tartoznak (pl.: -é birtokjelre, -i birtoktöbbesítő jelre végződőek)

mássalhangzós

asztal, ház, kar, láb, motor, pad, sör, stb.

bármilyen mássalhangzóra vég­ződhetnek

a relatív tövek nagy része ide tartozik, külön csoportot alkotnak a –h végű tövek, (csak írásban egyalakúak)

többalakú

2. hangzóhiányos változatú

iker, bátor, malom, halom, ezer, árok, csokor, verem, tücsök         (kb. 210 van)

iker-, ikr-; bátor-, bátr-; malom-, malm-; halom-, halm-; ezer-, ezr-; árok-, árk-; csokor, csokr-

a torlódó msh-csoport egyik eleme lehet: cs, g, k, l, r, j, m, n, ny, sz, z

ebbe a csoportba tartozik minden –alom/-elem, -dalom/-delem képzős származék is

3. hangzóhiányos, hangátvetéses

kehely, pehely, teher             (csak ez a 3 van)

kehely-, kelyh-; pehely-, pelyh-; teher-, terh

az első csoportban a 3. személyű birtokos személyjel a rövid változatú tőhöz járul, a má­sodikban pedig a szótári tőhöz (nyara, hídja)

4. tőbelseji időtartamot váltakoztató

kéz, nyár, agár, jég, fazék

kéz-, kez-; nyár-, nyar-; agár-, agar-; jég-, jeg; fazék-, fazek-

mind mássalhangzóra végződnek

híd, kút, lúd, rúd, út                 (kb. 70 tő tartozik ide)

híd-, híd-; kút-, kut-; lúd-, lud-; rúd-, rud; út-, ut-

5. tővégi időtartamot váltakoztató

fa, eke, búza, borda, körte, teke, barna, alma, epe

(a tövek 25%-a ide tartozik)

fa-, fá-; eke-, eké-; búza-, búzá-; borda-, bordá-; körte-, körté-; teke-, teké-; barna-, barná-

az összes –a és –e végű szó ide tartozik (és néhány –a, -e végű relatív tő is)

6. véghangzóhiányos változatú

borjú, fiú, gyapjú, varjú, ifjú, hosszú, könnyű, lassú, szörnyű

borjú-, borj; fiú-, fi-; gyapjú-, gyapj-; varjú, varj-; ifjú, ifj-;

-ú és –ű végződésű főnevek és melléknevek tartozik ide

7. hangszínt és időtartamot váltakoztató

ajtó, apró, első, erdő, erő, esz­tendő, idő, kettő, külső, mező, tető, tüdő, velő, vessző, vő, zászló (csak ez a 16 van)

ajtó-, ajta-; apró-, apra-; első-, else-; erdő-, erde-; erő-, ere-; esztendő-, esztende-; idő-, ide-; kettő-, kette-; külső-, külse-; mező-, meze-; stb.

a szótári alak utolsó hangja kö­zépső nyelvállású hosszú ó, ő, ami a melléktőben alsó nyelvál­lású rövid a, e hanggá változik (ó~a, ő~e)

v-s változatú

8. változatlan tőhangzójú

mű, bő (csak ez a 2 van)

mű-, műv-; bő, bőv-

9. időtartam-váltakoz­tató

ló, kő, tő, cső, szú, fű, nyű, lé (csak ez a 9 van)

ló-, lov-; kő-, köv-; tő-, töv-; cső-, csöv-; szú-, szuv-; fű-, füv-; nyű-, nyüv-; lé-, lev-

10. hangszínt és időtar­tamot váltakoztató

hó, tó, szó                                 (csak ez a 3 van)

hó-, hav-; tó-, tav; szó-, szav

ó-ra végződő egy szótagú szavak

11. véghangzóhiányos

daru, falu, odő, tetű (csak 4 van)    + mag (magv-as) de csak elvétve   

daru-, darv; falu-, falv-; udú-, odv-; tetű-, tetv-

a daru csak ’madár’ jelentésben v-s tövű (darvak~daruk)

12. keverék/egyedi típusú

apa, anya, báty, lélek, száj, néne, jó, öcs, három, bíró

pl.: apa-, apá-, ap; lélek-, lelk-; száj-, szá-; anya-, anyá-, any-;