IGETÖVEK

Tőtípus

Példa

Tőváltozatok

Tipikus végződés

1. egyalakú

ír, tanul, ad,

mind mássalhangzóra végződik (c, dzs, h ty, zs kivételével bármire)

    többalakú:

2. st~s és szt~sz változatú

fest, éleszt                                 (kb. 120 –t végű ige)

fest-, fes-; éleszt-, élesz-

szt-re végződnek           (kivétel: fest)

csak felszólító módban tűnik el a –t (fessed, élessz)

3. t~s változatú

vitat, alkot, siet, üt                   (kb. 600 –t végű ige)

vitat-, vitas-; alkot, alkos-; siet-, sies-; üt-, üs-

rövid magánhangzó + -t (kivétel: lát, bocsát)

csak felszólító módban tűnik el a –t (alkoss, vitass)

4. hangzóhiányos

igényel, csörög, zörög, ugrik                                (kb. 300 két vagy több szótagú ige, sok képzett)

igényel-, igényl-; csörög-, csörg-;  zörög-, zörg-; ugor-, ugr-

d, g, l, m, r és z hangra végződ­hetnek

v-s változatú

5. csupán v-s

fő, lő, nő, nyű, ró, sző            (csak ez a 6 van)

fő-. föv-; lő-, löv-;  nő-, növ-; nyű-, nyüv-; ró-, rov; sző-, szöv-

csak ez a 6 ige végződik szótári tőalakjában magánhangzóra

a szótári tő egytagú, a melléktő rövid mgh-jú és v-re végződik

6. sz-es vált.-ú

tesz, vesz, lesz, hisz, visz, eszik, iszik                                        (csak ez a 7 van)

tesz-, té-, te-, tev-; vesz-, vé-, ve-, vev-; lesz, lé-, le-, lev-; hisz-, hi-, hiv, hív-; visz-, vi-, viv-; esz-, é-, e-, ev-; isz-, i-, iv

mind palatális hangrendű és egy szótagú (a felszólító mód jele itt –gy, ami néha megnyúlik: higgyen)

négy tőváltozatuk van:

~ sz-es (szótári alak/tő)

~ hosszú mgh-s

~rövid mgh-s

~v-s

7. sz-es és d-s

 fekszik, alszik, nyugszik, (mene­kedik, esküszik, átmenetek a két csoport között)

feksz-, feküd-, fekv-, fek-; alsz-, alud-, alv-, al-; nyugsz-, nyugod, nyogv-, nyug-;

ebben a csoportban négy tövük van az igéknek:

sz-es, d-s, v-s, és egy puszta mássalhangzós tő

alkuszik, cselekedik, dicsekedik, gyanakodik, haragszik, növeke­dik, tolakodik, törekedik         (csak ez a 13 van, mind ikes ige)

alkusz-, alkud-, alkuv-; cseleksz-, cseleked-, cselekv-; dicseksz-, dicseked-, dicsekv-; gyanaksz-, gyanakod-, gyanakv-; stb.

ebben a csoportban három tőváltozat van:

sz-es, d-s és v-s, (a puszta mássalhangzós tőváltozat nem jelenik meg)

8. sz-es és d-s változatú

dulakodik, furakodik, gazdago­dik, gyarapodik, hidegedik, kerekedik, lerészegedik, mara­kodik, megbetegedik, megelég­szik, melegedik, mosakodik, öregedik, tanakodik, telepedik, ülepedik, vastagodik, verekedik, veszekedik, vetekedik (csak ez a 20 van) 

dulaksz-, dulakod-; furaksz-, furakod-; gazdagsz-, gazdagod-; gyarapsz-, gyarapod-; hidegsz-, hideged-; kereksz-, kereked-; lerészegsz-, lerészeged-; maraksz-, marakod-; megbetegsz-, megbeteged-; megelégsz-, megeléged-; melegsz-, meleged-; stb.

ebbe a csoportba 20 ikes ige tartozik, mind képzett szó, csak abban különböznek a v-s sz-es és d-s tőváltozatoktól, hogy nincs v-s tövük,

sz-es tő csk közvetlenül személyragok előtt fordul elő (kijelentő mód jelen idejében), a többi esetben a d-s tő szerepel

9. sz-es és z-s változatú

 igyekszik, emlékszik, szándékszik (csak ez a 3 van)

igyeksz-, igyekez-, igyekv-; emléksz-, emlékez-; szándéksz-, szándékoz-

csak az igyekszik alaknak van v-s töve, a többinek nincs

10. n-es változatú

megy, jön, van                        (csak ez a 3 van)

megy-, men-, me-, mé-; jön-, jöv-, jö; van-, vagy-, vol-, val

rendhagyó tövek, csak azért kerültek külön csoportba, mert van n-es változatuk is a 4 között (a jön jő- változata már kiveszett…)