Mondattani elméletek:

     Pszichológiai felfogás (Hermann Paul)

• A mondat nyelvi kifejezése annak, hogy a beszélő lelkében több képzet, képzet csoport egymáshoz kapcsolódik.

• Az alany és az állítmány teljesen önálló mondatrészek, egyenrangúak, egy szinten helyezkednek el.
• A pszichológiai és grammatikai alany nem feltétlenül egyeznek meg.
• Állítmány: réma (új információ)
• Alany: téma (ismert információ)

     Alany primátusának elmélete

• Szláv nyelvészek
• Az alany uralja az állítmányt, ez grammatikailag és formailag is ki van fejezve.
• Az alany a mondat alaptagja.

     Hozzárendelés elmélete

• Az alany és az állítmány között hozzárendelő szószerkezet van.
• Kölcsönös viszony és kölcsönös függés van közöttük.
• Egy szinten helyezkednek el.
• Feszültséget hordoznak.
• Ez a ma is általánosan elfogadott elmélet, de Deme László elmélete is kezd elterjedni.

     Mondatmag problémája

• Az alany és az állítmány egységet képez.
• Együtt alkotják a mondat magját.
• Dualisztikus szemlélet.
• Egy szinten helyezkednek el.

     Állítmány primátusa (Deme László)

• Az állítmány uralja az alanyt.

Grammatikai elemzések közötti eltérések:

       Logikusok elemzése

• A logikus alany a valóság azon fogalma, amelyre egy megállapítás igaz vagy hamis.

Grammatikai elemzés: A kőszáli sas ragadozó madár.

Logikai elemzés: A kőszáli sas ragadozó madár.

Grammatikai elemzés: Pistának tanulnia kell.

Logikai elemzés: Pistának tanulnia kell.

     Lélektani elemzés

• A mondat csak az előző mondat ismeretében értelmezhető, attól függ, hogy személyre vagy cselekvésre kérdezünk.

Grammatikai alany

• Az alany fő mondatrész.
• Úgy nevez meg valamilyen dolgot, fogalmat vagy személyt, mint az állítmányban kifejezett folyamatnak, minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozóját.
• Az alany szófaja lehet:

• Főnév
• Főnévi igenév
• Főnévi névmás
• Főnévi értékű szó

• Az alany mindig alanyesetben van.
• Alakilag nincs viszonyrag (kivéve: -ból, -ből: részleges alany)
• Birtokos és a főnévi igenévi személyragok
• Névszó jeleket kaphatnak.
• Kell, lehet, szabad, illik, fölösleges, hasznos, tilos, dolog az állítmány: Főnévi igenév az alany

     Az alany fajtái

• Határozott
• Határozatlan
• Mindig 3. személyű.
• Nem jelölhető meg pontosan az alany, vagy nem lényeges a pontos megjelölése.
• Lehet: határozatlan névelős főnév, határozatlan névmás.

              Valaki keresett

• Általános
• Bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható az állítmányhoz.
• Lehet: általános névmás, általános jelentésű szó (ember, világ)

              Árnyékáért becsüljük a vén fát. (mi)

• Összetett
• Segédigenév (lenni, maradni, múlni) + főnév

                    Jó becsületes embernek lenni.

• Kettős alany
• Főnévi igenév + főnév
• Állítmány: érzékelést jelentő ige (látszik)

              Úszni levegőben látszik paripájok.

• Halmozott alany
• Több alany tartozik az állítmányhoz, egymással mellérendelő viszonyban.

              Az ablakból a torony és a jegenye látszik.

• Alárendelt alany
• Igei igenév az alaptag.

              Az ellenség dúlta vidék elnéptelenedett.

• -vány -vény képzős határozói igenév az alaptag.

              Bika rugaszkodván kötél szakad vala.

• Az állítmány primátusának a képviselői szerint minden alany.

Grammatikai állítmány

• Az alanyra vonatkoztatott folyamatot nevezi meg, vagy minőségi, mennyiségi jegyet tesz hozzá.
• Az alannyal kongruensek, vagyis igazodnak egymáshoz.

     Állítmány fajtái

• Igei
• Mindent kifejez, amit egy ige.

              Ég a ház. Össze fogom szedni a szemetet. (én)

• Névszói
• Korlátozottan használható
• Az alany 3. személyű.
• Jelen idő

              A gyermek sápadt.

• Összetett vagy névszói igei
• Névszói rész narratívuszi alakban (alanyesetben) van.
• Alakilag nincs viszonyrag (kivéve: -ból, -ből)
• Névszó + kopula (mód, idő, személy)

Te sápadt vagy.

• Névszó + marad, múlik

Péter most múlt 20 éves. Bence okos marad.

• Van - nincs, vannak - nincsenek: összetett állítmány igei része nem lehet, csak nyomatékosító mondatban.

Ez a csomag nincs húsz kiló. Péter a könyvtárban van.

• Kettős
• Kell + felszólító módú ragozott igealak

El kell mennyünk.

!! El kell mennünk. !!

       Összetett állítmány szófajai

• Főnév
• Két főnév viszonya: alany szűkebb körű, állítmány tágabb körű

A sas madár.  Az öcsém katona volt.

Az asztal bútor. Ez az asztal az enyém Az állam én vagyok.

• Melléknév

A tél hideg.

• Melléknévi igenév

Ez az áru eladható.

• Számnév

Dunának, Oltnak egy a hangja.

• Névmások (kérdő, birtokos, mutató)

              Kié volt az elfojtott sóhajtás?

• Főnévi igenév nem állítmány!

Innen mindent látni. (lehet)

• Határozói igenév nem állítmány! (mód vagy állapothatározó)

Mondatok osztályozása

       Modalitás szerint

• A beszélőnek az ábrázolt valósággal szemben elfoglalt álláspontja.
• Beszélő szándéka
• Hatás a hallgatóra
• Modális alapértékek nyelvtani kifejezőeszközei
• Igemódok
• Módosítószavak
• Indulatszavak
• Intonáció
• Modális alapértékek
• Kijelentő
• Elsődleges az ábrázoló funkció
• Állítmány: kijelentő vagy feltételes mód
• Alaphanglejtés
• Felkiáltó
• Kifejező funkció
• Érzelmek kifejezése
• Tényleges vagy elképzelt valóság
• Hallgatótól beleérzés
• Más intonáció
• Óhajtó
• Beszélő vágya kívánsága
• Módosítószó vagy a beletehető legyen
• Feltételes módú ige
• Felszólító
• Felhívó funkció
• Beszélő akarata kívánsága
• Felszólító módú ige
• Kérdő
• Ábrázoló funkció
• Eldöntendő vagy kiegészítendő kérdés
• Bármilyen módú állítmány
• Átmeneti mondattípusok
• Kérdő mondat más funkcióban
• Nyomatékosító, tagadó
• Óhajtó
• Felszólító
• Felkiáltó
• Felkiáltó mondat más funkcióban
• Óhajtó
• Felszólító
• Felszólító mondat más funkcióban
• Óhajtó
• Felkiáltó
• Kiegészítő értékek
• Valószínűség, nyomósság, bizonytalanság
• Eszközei: határozószók, módosító mondatrészek
• Lehetségesség kifejezése
• Deontikus modalitás (társadalmi megegyezés alapján)
• Buletikus modalitás (a beszélő óhaja, de nem óhajtó mondat)
• Episztemikus modalitás (az ismeretek alapján lehetséges)
• Diszpozícionális modalitás (szereplő képességei alapján lehetséges)
• Cirkumstanciális modalitás (külső adottságok alapján lehetséges)

Logikai minőség szerint

• Nem minden mondatot lehet így értelmezni, csak az ítéleteket.
• Ítélet lehet:
• Állító
• Tagadó
• Tagadó mondat
• Feltételezett viszonyt, tudattartalmat érvénytelennek kijelenteni.
• Tagadó szószerkezet = tagadószó + tagadott szó
• Tagadószavak: ne, nem, se, sem
• Nincs, nincsenek, sincs, sincsenek: összevont tagadó szerkezet
• A jelző tagadása nem teszi tagadóvá a mondatot.
• Eldöntendő kérdésre adott tagadó válasz, amit a mondatértékű nem vezet be.
• Felszólító módú tagadás: tiltás (ne, se tagadószó)

Péter nem a nyelvtanórára készült.

• Állító mondat
• Eldöntendő kérdésre adott állító felelet, amit a mondatértékű nem vezet be.

Péter a nem nyelvtanórára készült.

Veszek egy liter tejet.

       Mondatok szerkezete szerint

• Egyszerű mondat

• Egyetlen predikatív szerkezet
• Egyetlen tagolatlan mondategység

B.     Teljes (Alany, állítmány van benne, vagy nem szükséges.)

1.     Tagolt 

1. Tő (csak alany, állítmány)
2. Bővített (alany, állítmány, bővítmények)

2.    Tagolatlan (Ha nem kíván alanyt, állítmányt.)

2. Hiányos (nincs állítmány, alanyt az igei állítmány személyragja fejezi ki)

• Egyéb
• Meteorológiai kifejezések
• Alanytalan igék (esik, havazik, fagy): tagolt mondat
• Tapadásos mondat
• Amikor mindenki tudja egyértelműen a hiányzó mondatrészt.